Z veľkonočných zvykov sú najznámejšie tie, ktoré sa viažu na oblievačky vo veľkonočný pondelok. V tento deň v regiónoch Matúšovej zeme, v obciach popri Váhu a v okolí Nitry bolo zvykom aj šibanie s korbáčikom zv. "subra".

Dievčatá a ženy pre chlapcov a mužov na túto príležitosť pripravili vyzdobené vajíčka, kraslice. V jednotlivých regiónoch obývaných Maďarmi sa zdobenie vajíčka líšilo. Z tradičných spôsobov zdobenia vajíčok sa uchovalo dodnes niekoľko. Na obrázkoch vidíme vajíčka zdobených voskovaním z Levíc, Malého Horeša, Kolárova, premalované kraslice z Kolárova a z Dunajskej Stredy, batikované vajíčka z Kolárova a Podzoboria a zdobené kraslice z Dunajskej Stredy. Ozdobnú vreckovku s nápisom pripravila nevesta pre svojho ženícha na Veľkú noc v roku 1949 vo Vlčanoch.

Výstava: jedlo, nápoje, sny... Všedné dni a sviatky zo života ľudu, SNM – Múzeum kultúry Maďarov na Slovensku, Brämerova kúria, Bratislava 



A húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó népszokás egyik legismertebbje a húsvéti locsolkodás, amelyhez a Mátyusföldön, a Vág mentén és Nyitra környékén korbácsolás is kapcsolódik. A lányok, asszonyok a fiúknak, férfiaknak erre az alkalomra hímestojást készítettek. A tojások díszítése vidékenként különbözőképpen készült. Több hagyományos díszítési mód máig megmaradt. Ezt mutatják a lévai, kisgéresi, gútai viasszal díszített tojások, a gútai és dunaszerdahelyi áttört mintájú hímestojások, a zoboralji és gútai batikolt tojások, valamint a dunaszerdahelyi szalma díszítésű hímestojások. A húsvéti díszzsebkendőt menyasszonya különleges húsvéti ajándéknak készítette vőlegénye számára Farkasdon. 

Kiállítás: étel, ital, álom... Mindennapok és ünnepek a nép életéből, SzNM – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma, Brämer-kúria, Pozsony